Írásaink

Tippek és trükkök, lássunk tisztán a fotózás világában!

Találhatunk az interneten olyan lélegzetelállító esküvői felvételeket, amelyek szinte az utolsó képpontig precízen ki vannak dolgozva, a képek úgy be vannak állítva, mintha festették volna, az idő, a fények, a pár már már mozifilmbe illően ideálisak. Mindez szép és jó, magam is csodálója vagyok ezeknek a munkáknak, de sokan nem gondolnak bele, hogy ezek közül gyakran nem egy az olyan fotó - persze tisztelet a kivételeknek és ezzel semmiképp sem akarnám bírálni más munkáját - amelyeket tökéletesen megkomponált, beállított profi fényekkel és hátterekkel, mesterien kisminkelt, magazinba illő, menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett profi modellekkel készítettek. Egy vagy több fotós, workshop-szerűen, akár napokat töltött el úgy, hogy kihozza belőlük a legjobbat. Ezek nagyon jól mutatnak egy esküvői fotós portfólióján, de nyilvánvaló, hogy itt teljesen más a szituáció, mint amikor a fotós, az eseményeket követve, - lehetőleg azt a legkevésbé megzavarva - ott van a nagy napon és a lehető legkreatívabban, akár művészi szinten próbálja rögzíteni azt, a rendelkezésre álló néhány óra alatt. A kettőt nagyon könnyen össze lehet mosni, de talán belátható, hogy azért ez nem ugyanaz.

Az én galériámban minden egyes fotó, a szó szoros értelmében eredeti! Mindegyik igazi esküvői párokról készült, az események forgatagában, ahol nem lehetett napokat tölteni azzal, hogy elkapjak egy jó beállítást, ott és akkor kellett megfogni a pillanatot. Ezekről a képekről el lehet mondani, hogy esküvőn készültek, abban a szent pillanatban, amikor a pár házasságot kötött, mintegy riportszerűen követve az eseményeket. Úgy érzem ez a fajta hitelesség növeli a kép értékét.

Egyeztetés kérdése és természetesen van arra is lehetőség, hogy az esküvő utáni napon vagy előtte készítsek egy-egy sorozatot, jegyesfotózás formájában. Ennek éppen az az előnye, ami egy workshopnak is: nincs nyomás, nem kell rohanni, nem kell senkinek sem megfelelni, aggódni, hogy a vendégek jól érezzék magukat vagy lekéssük-e a szertartást, itt csak mi vagyunk és a téma...